Tudatos tervezés nélkül borzasztóan nehéz lehet azoknak az élete, akik mindig aznap próbálják kitalálni, hogy mit posztoljanak. Értem én, hogy énmárkát építesz, és terveznél előre, de valahogy mindig eljutsz arra a pontra, amikor legyintesz egyet, hiszen az életedet hogyan tervezhetnéd meg előre? Hogyan is alakíthatnál ki egy stratégiát, hogy pontosan tudd, hova mi kerül? Pedig erre is van megoldás. Akkor jöjjön egy kis segítség.

alexandru-acea-1067395-unsplash.jpg

1. Tedd nyilvánossá a céljaidat

Ó, igen. Tudom jól mire gondolsz: "normális vagy, Nóri?". Aha. Tudom, onnantól, hogy kiposztoltad, már nincs visszaút - pontosan ez a lényeg. Ideje megtanulni elköteleződni az énmárkád felé. Akarod, vagy csak azért csináod, mert most ez olyan trendi dolog?

A fenti elv borzasztóan sokat segített az elmúlt években, ugyanis onnantól kezdve, hogy posztoltam a céljaimról, egy egész utat nézhettek végig a követőim. Láthatták, hogy hogyan jutok el A-ból B-be, és ez sok esetükben számukra is elég erőt adott ahhoz, hogy merjenek máshogy dönteni. Tudom, mindenki szereti bejelenteni a nagy híreket, mert azok kapják a legtöbb lájkot és generálnak elérést, de belegondoltál már abba, hogy mit tud generálni az, ha megmutatod, hogy azt a bizonyos dolgot hogyan érted el? Világ életemben a fenti pontra építettem mindent, amit csináltam. Másképp dögunalom lett volna számomra a tartalomgyártás. Pontosan ezért kezdtem kitűzni célként olyanokat, hogy

- kiadom az Összekötvét (2013),
- megírom a második könyvemet xy határidőig, miközben rengeteg dolgom volt (2014),
- megírom a 9. könyvemet (2018),
- tervezek egy 10 állomásos országjáró turnét (2015),
- vagy épp egy 3 hónapos utat San Franciscóba (2014).

Mind megtörtént eset. Innentől már nem arról posztolok, hogy de jó, megint reggel van, hanem arról, hogy éppen mi a napi nehézség, sikerélmény, stb. A követőid pontosan tudni fogják hogy mi a célod, és szurkolni fognak. Ám ez csak akkor működik, ha a nehézségeket is megmutatod. Ha közben arra ösztönzöd őket, hogy veled tartsanak, és egyfajta kihívásként iktassanak be változást az életükbe, akkor jár a piros pont (erre építhetsz később csomagokat, programokat, saját metódust, de ne rohanjunk ennyire előre).

Minden ötlet megvalósításának van egy életgörbéje, így garantált, hogy mindig lesz miről posztolnod. Stádiumok, fázisok, nehézségek, sikerélmények, és így tovább. Ha nem tudod, hogy mit posztolj, ez mindig egy jó taktika, ugyanis önmagában már az, hogy egy cél megvalósításán keresztül mutatod meg a karakteredet, többet mond el rólad, mint bármi más.

plush-design-studio-496642-unsplash.jpg

2. Nem kell mindenkinek tudnia mindenről.

Sokan már rettegnek attól, hogy több ezer ember előtt nyilvánosan kell bénázniuk, de a jó hír a következő: nem kell. Semmi sem kötelező, úgy alakítod ki a kommunikációdat, ahogyan szeretnéd. És itt jön képbe a szintezés. Hogy ez mit is jelent? Gyakorlatilag minden felületedre más szűrőt húzol, amin keresztül kommunikálsz. Gondolj csak bele: máshogy meséled el ugyanazt a sztorit a barátnődnek, az anyukádnak, és annak, aki ugyanazon megy keresztül, mint te. Más a mélység, ameddig belemész a történetbe, és kész.

Miért ne használhatnád ezt az elvet a social media felületeiden is?

Nekem bevált - ezt neveztem el tartalomszintezésnek.

Szóval az elv: nem kell mindenkinek mindent tudnia, de akinek szüksége van a tudásodra, megadhatod az esélyt neki - bizonyos keretek között- ,hogy kapjon belőle. Ennek persze feltételei vannak, és ez az előny nem jár mindenkinek. Ehhez viszont nagyon fontos, hogy tudd, milyen problémája/igénye/motivációja van annak a követői rétegnek, akikkel körbe akarod magad venni, és akiket közelebb akarsz engedni magadhoz. Miben tudsz nekik segíteni? Miért éri majd meg nekik körülötted lenni?

Pl.: az insta képeim alatt nem fogok belemenni abba, hogy mit csinálj és mit ne csinálj instán, de a zárt csoportban a vállalkozók előtt simán kiposztolom, mert az ő motivációjuk a tanulás. Hetekkel később kimehet bejegyzésként is a blogra, így ők látták először.

PÉLDA

Tegyük fel online marketing tanácsadó vagy.

Prioritás - Facebook zárt csoport: élőben jelentkezel be hetente egyszer a hardcore követőidnek, és válaszolsz a gyakori kérdésekre, egyfajta oktatást tartasz minden héten. Újdonságokat osztasz meg, arról írsz, hogy te mit hogyan csinálsz, neked mi vált be, kikkel dolgozol.

Facebook oldal: A heti főbb eseményeket megosztod, 1-2 posztnál nem nagyon posztolsz gyakrabban, egyfajta fenntartásként kezeled a felületet arra, hogy megmutasd magad, az életedet, stb.. Néha elejtesz 1-2 mondatot arról, hogy az igazi közösség és mozgás egy zárt csoportban van.

Instagram: Itt szintén a Fb-hoz hasonlóan fontosabb pontokat emelsz ki és osztasz meg tartalomként, más formátumban, mint ahogy azt a FB-on teszed (már csak a terjedelemből adódóan is). Az insta sztorit viszont nyugodtan használhatod arra, hogy bemutasd a napjaidat, leginkább azt, hogy az 1. pontban említett célt hogyan éred el.

Podcast: Ez egy kissé hibrid felület, ugyanis a blogban megosztott tudásodat, nézőpontodat is megoszthatod, ugyanakkor a személyiségedet, ami már az instán és Fb-on is átjött. Tökéletesen alkalmazható arra, ha a zárt közösségedet akarod bővíteni.

Blog: Itt megoszthatod a sikersztorikat, azt, hogy mit hogyan csinálsz, neked mi vált be, így mások is tanulhatnak a saját tapasztalatodból. Fontos, hogy itt mindig csak egyfajta ízelítőt adj az olvasóknak, 1-2 tippet, ami már eredményt hozhat, mindenképp érezzék, hogy értesz ahhoz, amiről írsz. A többit hagyd meg az online kurzusoknak, programoknak.

Online akadémia, online programok: egy bejegyzés a blogon soha nem lesz elég arra, hogy egy lépést alaposan megtaníts valakinek, pontosan itt lép életbe az online akadémia szerepe. Itt mélyülhetnek el a tanulni vágyók a tudásodban.

Nyilván, ez csak egy példa, és néhány felület, de szerintem már érthető, hogy a követőid motivációja alapján hogyan tudsz szinteket felállítani, és az adott szint szükségleteinek megfelelően posztolni, így ugyanazt a sztorit és tapasztalatot máshogy teszed ki a zárt csoportba, mint a blogra. Másik példa: Vancouverből instán és Facebookon 6 hónapon át fogom posztolni a szebbnél szebb képeket, az insta sztoriban a napjaim összefoglalóit néha, ám a nehézségekről, kihívásokról, arról, hogy mit tanultam a zárt csoportban osztok meg mindent, ahogy az exkluzív programokat is ott jelentem be.

Így mindenki azt kapja, amire szüksége van.


3. Mi a Te önpromóciós felületed, és mi a bevételt generáló felületed?


Így válik az önpromóció eszközévé az összes olyan felület, mint a FB és az insta, ahonnan pedig egy szűrőn keresztül (jól meghatározott zárt csoport szabályzat, beengedés előtti kérdések) keresztül juthat be a vágyott közönséged hozzád, akiknek valóban tudsz segíteni. A kettő közönség között pedig van különbség, ám csak azért, mert valaki még nem tart ott, hogy a segítségedet kérje, nem zárhatod ki, arról nem is beszélve, hogy lehet, hogy egy év múlva ő lesz az ügyfeled. Viszont te döntöd el, hogy kibe fektetsz energiát. A tanulásra kiéhezett közönségnek tippeket, használati utasítást kell adni, az önpromós social felületeken (Fb, insta) énmárkát építesz. Ez leginkább a jelenléted megerősítésére szuper, de ha bevételt akarsz generálni, akkor nem kerülheted el a prioritási listád 1. szintjén szereplő közösséget, az esetek többségében ez a zárt csoport

Ide már az erősen szűrt közönség kerül be, azok, akik elmentek 1-1 programodra, jártak az előadásodon, workshopodon, az ügyfeleid, vagy azok a piaci szereplők, akik potenciális ügyfelek. Itt viszont kötelességed értéket adni. Az, hogy mi az érték, te határozod meg: ez lehet kedvezmény az online kurzusokhoz, vagy mondjuk még több tudásanyag, élő bejelentkezések, akár egy egész videótár, amit elérhetővé teszel számukra, vagy mondjuk rendszeres kihívások.

Ők lesznek azok, akik hajlandóak is lesznek pénzt költeni nálad, mert látják, hogy már az ingyenes tartalmaid is zseniálisak. Addig, amíg az önpromós felületek közönségeinek egy jelentős része még nem határozta el, hogy változást akar az életében, és ők bőven beérik minimális információval, addig egy fókuszorientált csoport tettre kész, és csak arra vár, hogy tanuljon. Ettől függetlenül egy blogbejegyzés behozhatja az ügyfeledet, ugyanis ő tanulni akar, csak annyiban különbözik az előbb említettől, hogy ő meg is teszi a szükséges lépéseket, és nem csak bólogat a poszt elolvasása után, hogy "igen, így van".

4. Termék alapú tervezés

Már említettem az elején, hogy totálisan ráhúzhatod a tartalomstratégiádat a céljaid megvalósítására és azok kommunikálására, de van itt még valami, ami kapaszkodóként szolgálhat: tegyük fel a célodhoz szükséged van x Ft-ra. Miért ne készítenél egy 21 napos kihívást a követőid számára (pl.: zárt csoportban), ami már egy alapvető problémát megold, majd a 21 nap végén eladsz egy mentor programot, ahol tovább folytathatják veled a közös munkát? Ez mind tartalmat ad, ugyanis a kihívást is promóznod kell, és fel kell keltened az érdeklődést.

Millió verzió létezik erre, lehet, hogy egyszerűen csak a követező 3 hónapban tervezel havi 1-1 rendezvényt (előadás, meetup, workshop, bármi), tegyük fel mind tematikus. Miért ne járhatnád körbe a témát a blogon, és oszthatnád meg a tudásod egy részét? Mindig elrejtheted a bejegyzésben azt, hogy tartasz erről egy előadást. Már eladtál pár jegyet.

Amikor online kurzuson dolgozom, az soha nem úgy néz ki, hogy TESSÉK ITT VAN VIGYÉTEK! Dehogy. Heteken keresztül írok a témáról a csoportban anélkül, hogy észrevennék. A saját pillanatbeli tapasztalatomat (akár ügyfelek jelenlegi tapasztalatát) osztom meg velük, egyszóval igényt teremtek arra, hogy elkészüljön az anyag. Idővel azt kezdik kérdezgetni, hogy "nem lesz erről kurzus?". Pl. amikor arról beszéltem, hogy hogyan használok termékfejlesztést a projektjeim finanszírozására.

Hamarosan még több hasznos bejegyzés érkezik, ami további ötleteket ad azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudsz még izgalmasabb tartalmat gyártani, és ehhez egy izgalmas eszközt hozok hamarosan, ami sokat fog segíteni nemcsak tartalomgyártásban, célzásban, de termékfejlesztésben is.