Minden utazás után azt mondom "idén már aztán tényleg nem megyek sehova", aztán eltelik pár hónap, és már megint a reptéren várok izgatottan a becsekkolásra. A novemberi WebSummit után érkezett a meghívás a Collision Conf-ra, amit idén New Orleansban rendeztek meg. Sokat hezitáltam rajta, ugyanis mióta a HuffPost lezárta a vendégbloggerek számára létrehozott platformot (itt publikáltam én is az interjúimat), kábé lehetetlen nagy neveket megnyerni 1-1 interjúra. Számomra pedig akkor a legizgalmasabb egy konferencia, ha van mit csinálnom - természetesen azon kívül, hogy meghallgatok pár előadást. Végül mégis úgy döntöttem, elmegyek, nézzük meg mi történik.

33893720_10204752620612696_7979391259863154688_n.jpg

Az első állomásom New Yorkba vezetett, lisszaboni átszállással. Jogos a kérdés, hogy miért repülök Portugálián keresztül? Nos, az egyik indok az, hogy legalább 5 éve vagyok hűséges a TAP Air Portugalhoz, a másik indok pedig az, hogy az utamat tökéletessé tette, hogy odafele és visszafele is 1 teljes napot tölthettem Lisszabonban. Ám ahelyett, hogy a reptéren vártam volna, foglaltam egy szállást Costa da Caparica partján, és ott töltődtem fel a hosszú út után. Látvány:

31913820_10204666584781854_842071382543040512_n.jpg

Szóval New York: 2015 óta minden tavasszal kiutazom. Kezdetben azért mentem, mert kíváncsi voltam rá, meg valamikor 10 éve megfogadtam, hogy mindig kint fogom ünnepelni a szülinapomat. 2015 óta ez mindig meg is történik. Ám utóbbi időben már más miatt utazom ki. Szeptemberben pl. előadtam az Influencer Marketing Napokon, máskor szupersztár influencereket interjúztattam. Ezúttal végre betáblázott naptár nélkül érkeztem New Yorkba, és hosszú évek után csupán minimális találkozó és megbeszélés mellett valóban élvezni tudtam a várost. Jártam blogger eseményen, találkoztam a kinti ügynökömmel (könyv), sőt, még a mentorom is pont kint tartózkodott, akivel mint mindig, most is átbeszéltük az élet nagy dolgait, ezúttal London helyett a Times Square-en. 

33846049_10204752620172685_877041775066218496_n.jpg

A következő utam New Orleansba vezetett, ahol a konferencián vettem részt, onnan pedig pár nap múlva egyenesen Lisszabonba repültem. Még milyen jó, hogy így történt! Hogy miért? Egyszerű. Amerika nem a nyugalomról szól, amivel nincs semmi probléma, ugyanis pontosan ezért mentem. Imádok olyan emberek között lenni, akikre felnézek, és akiktől tanulhatok. De az igazság az, hogy egy idő után sok az állandó pörgés, és most is annyi minden történt olyan rövid idő alatt, hogy időm sem volt feldolgozni a történéseket. Pl. ezúttal az egyik befektető ismerősöm hívott meg a Twitch alapítójának házibulijába, ahol kb. 25 ember volt hivatalos. Ismét izgalmas embereket ismertem meg, és egyre inkább tisztult, hogy mi a helyes irány. Ám azt is tudtam, hogy nem szeretnék még rögtön visszajönni Budapestre, jó lenne egy picit egyedül lenni, zajok és tömeg nélkül. Mivel május elején érkeztem, a part még szinte üres volt Caparica-n, csak a szörfösök voltak kint.

Alig várom, hogy visszatérjek Lisszabonba a WebSummitra idén novemberben - ahogy azt tavaly is tettem, napokkal a rendezvény előtt, hogy eltölthessek pár napot a tengerparton. 

33839848_10204752618892653_2008484770996027392_n.jpg

33786427_10204752618612646_5179767040428212224_n.jpg

33847732_10204752644893303_1799035386521976832_n.jpg

33867783_10204752619612671_6140752959157305344_n.jpg