Nem sokra emlékszem az elmúlt 10 napból. Talán nem is akarok rá emlékezni. Ismerős az érzés, amikor hirtelen hatalmas változás áll be az életedben, és te csak alszol, meg alszol, mert semmi sem érdekel, nem akarod látni az utcákat, a világot, sorra mondod le a találkozókat, mert nem érted azt, ami történik veled? Ennyire mélyen és intenzíven talán soha nem tapasztaltam még ezt a fajta összezavarodottságot. Az elmúlt 10 nap elég kemény volt. Amikor csak tehettem, ki sem mozdultam a lakásból, vagyis.. a szobámból, ahol a redőnyt ma húztam fel először. Nem mondanám, hogy átaludtam 10 napot, mert rengeteg tárgyalásom és megbeszélésem volt, ráadásul itt voltak a barátaim is, de amikor csak tehettem aludtam és menekültem.

Képernyőfotó 2014-09-21 - 20.09.27.png

Szeretem megtapasztalni ezeket a mélységeket, mert érdekel, hogy hogyan lehet kijönni belőle. Onnantól, hogy megtalálom a megoldást, akár Nektek is segíthet. Sokan próbáltak volna siettetni, hogy ideje újra élni, meg pörögni, meg tenni a dolgomat, de ez nem így működik. Természetes dolog, hogy ennyi idő és valóra váltott álom után furcsa újra itthon lenni. Új élet, egy más helyszín, ahova egy teljesen más ember jött haza. Három hónapon át éltem egy életet, amiben 4-5 órákat aludtam, hiszen motivált voltam. Amikor csak tudtam, videót vágtam, írtam, a Ustreamnél vagy a Prezinél voltam. Imádtam. Boldog votlam. De azt is el kell fogadni, hogy ember vagyok, és - milyen meglepő- kifáradhatok. Kint minden pillanatot ki akartam használni, meg is tettem. Viszont olyan szinten kivette minden erőmet, hogy most kellett pár nap, ami arról szólt, hogy nyugi van, nincs pörgés, nincs telefon, nincsenek repterek, nincs zaj, vagy GPS nélküli atlantai taxi sofőrök, és csak magamra figyelek. Hiszen.. NEM maradsz le semmiről - ellenben ha rohansz, és nem állsz meg, amikor meg kell állnod.. Akkor történnek az igazán nagy bajok. Úgyhogy inkább megálltam egy picit.

És itt a probléma. Olyankor, amikor itthon ülök, és meg sem akarom nyitni az iMovie-t, ami az elmúlt három hónapban a LEGBOLDOGABB pillanatokat okozta, .. akkor valami baj van. Pár napja hagyták jóvá a Penn Badgley-vel készített interjúmat, és még mindig nem voltam képes feltölteni. Két perc az egész, de ennyihez nem volt erőm. Egyszerűen úgy éreztem, hogy muszáj egy picit távolságot tartanom ettől az egésztől, de ugyanakkor azt is tudtam, hogy valahogyan vissza kell másznom a helyemre. Oda, ahol lelkesen ébredek fel, és tudom, hogy mit kell tennem, mert ez az életem és ez tesz boldoggá. Viszont az eszközök ott voltak végig a szemem előtt, ugyanis amíg a hírfolyamon csak IISUPERWOMAN (leglegleg!) és Ryan Higa videóiból áll, addig nincs gond. 

Aztán sorra jöttek a komolyabbnál komolyabb megkeresések. SOHA nem tudtam volna elképzelni, hogy olyan kapuk nyílnak meg előttem, mint most. Eszméletlenül izgalmas hetek és hónapok várnak rám, utazásokkal, és olyan dolgokkal, ami megint csak azt mutatja meg Nektek, hogyha nekem lehet, akkor NEKTEK IS, hiszen NINCS LEHETETLEN. Bloggerként is lehet sikereket elérni, és ha kitartóan dolgozol, akár még hét év munkája, és megannyi kampányban való részvétel után is meg tudsz még döbbenni, hogy mi minden lehetséges. Szóval csak ne adjátok fel!

Képernyőfotó 2014-09-21 - 13.17.44.png

Tony Robbins indította a mai napomat és a kérdés: Te mit tettél ma az álmaidért? Példakép, IKON, motivátor, valaki, aki hozzád szól, te meg megváltoztatod az életedet, mert neki bármit elhiszel - még azt is, hogy képes vagy rá. Hogy bármire képes vagy.

Viszont. Ahhoz, hogy képes legyél bármire, el kell felejtened a kifogásokat. Azok a gyenge emberek eszköztáraiban szerepelnek. Az, aki tudja, hogy mit akar, mer áldozatokat hozni, és lépni, ugyanis tudja, ha jó úton jár, minden támogatást megkap ahhoz, hogy tegye a dolgát. Hamar rájöttem, hogy meg kell teremtenem az ingereket, azokat, amik folyton izgattak kint. Minden áldott reggel boldogan indultam útnak, imádtam az embereket, az épületeket, az utcákat, de leginkáb New Yorkot. Aztán hazajöttem, és itt nyilván minden más, viszont luxus az, ha nem érzem jól magam főleg, hogy semmi okom arra, hogy szomorú legyek. Minden bennem dől el, így az is, hogy újra megtalálom-e az utat oda, ahol olyan dolgok történnek, amiket el sem tudok képzelni, vagy sem. A hozzáálláson múlik minden.

fb3efdb__d7c39477f02d05ce990-post.jpg

Lehet kifogásokat keresni, én is kerestem - csak már túl jól ismerem magam ahhoz, hogy bennük ragadjak. Ma vettem egy handycam-et, mert tudtam, ha megveszem, újra videókat fogok gyártani, mert luxus egy olyan gépet venni, ami aztán a polcon porosodik. A kifogásaim 5O%-ára megoldás volt, ugyanis mióta itthon vagyok kizárólag azért nem készítettem videókat, mert a Nikon 2O perc után leáll, vagy mert remeg a kép,.. Aztán ma elegem lett magamból. És hogy honnan tudom, hogy jó döntés volt megvenni? Megint jöttek a jelek. Vagy minek neveznéd azt, amikor kiderül, hogy két kiállított darab van már csak abból a készülékből, ami neked tökéletes lenne? Persze ilyenkor azt szokták mondani, hogy jó, inkább nem kérem, mert ki volt állítva, de helyette megkérdeztem, hogy hol van a másik darab. Mint kiderült, egy elég eldugott helyen, ahova az emberek már nem is nagyon sétálnak el, így egy karc sem esett a készüléken. Ráadásul azért, mert egy kiállítási darabot vettem, még kedvezményt is kaptam, így pontosan annyiért tudtam megvásárolni, amennyit rászántam, plusz még egy akksit és tokot is kaptam hozzá (érdekesség: úgy indultam el, hogy ilyen kombinációban szeretnék kamerát szerezni). Nem hiszek a véletlenekben, viszont abban igen, hogy amikor az utadon vagy, neked csak egy dolgod van: haladni előre, tudni, hogy mit szeretnél, és MINDENt megkapsz hozzá. De erre hamarosan lesz egy még jobb sztorim, de arról még nem mesélhetek. 

Aztán pár napja tartottam egy #onthespot-ot a belvárosban, ahol úgy döntöttem, hogy az első két jelentkezővel találkozom. A lányok meg is érkeztek, és nagyon jól éreztük magunkat. Akkor megint olyan boldognak éreztem magam, mint kint. Ragyogott a szemük, és meséltek az álmaikról. Arról, hogy hogyan képzelik el a jövőjüket, arról, hogy mikkel harcolnak a hétköznapjaikban. Aztán jönnek az új könyveim, hamarosan Spanyolország, amit az új könyv érkezése miatt két hétre kellett szűkítenem (IGENIGENIGEN új könyv! Hamarosan jövök részletekkel! :) ), és máris képben van egy újabb út. 

#onthespot jelentése: Mostantól MINDEN héten tartok egy #OnTheSpot napot,
aminek keretén belül hetente 1-2 embernek lesz lehetősége találkozni velem.
Érdemes figyelni a Facebookot, ugya
nis mindig aznap tudhatjátok meg,
ha épp ilyen napot tartok Budapesten (VAGY! vidéken, illetve külföldön).
Természetesen a találkozó INGYENES.

8e59941d938f3119_e3bd0b9f_60-post.jpg

Tanulom a türelmet. Azt, amikor nem kapkodom, nem hozok elhamarkodott, az adott pillanat benyomásai alapján hozott döntéseket. Helyette inkább várok. Tapasztalok, érzek, megérzek, hagyom, hogy lássak, és ne csak a lenyűgöző pillanatok határozzák meg, hogy mit akarok. Hagyom érni a dolgokat. 

Az, hogy mit akarsz nem valami, amit egy pillanat alatt tudnál eldönteni. Időt kell adnod magadnak, hagyd, hogy kialakuljon. Tisztelned kell, hogy bizonytalan vagy, hogy nem tudod, hogy merre tovább, hogy azt sem érted, hogy mi történik veled. Hagyd, hogy összezavarodj, ne ijedj meg tőle, hagyd, hogy egy picit elvessz, de tudd, hogy mikor kell kinyitnod a szemed, hogy láss is végre, ne csak érezz. Végigjárni az utat, ott is, ahol rögös, de hinni abban, hogy egyszer véget ér, és újra a napfényben sétálhatsz, ott, ahol minden segítséget megkapsz ahhoz, hogy tovább léphess. Hiszen a legnagyobb nehézségek a legnagyobb ajándékok előtt érkeznek, és ha nem hagyod magad lehúzni, ha elhiszed, hogy nem veszhetsz el rengetegben, már az út felénél megkapod a csodáidat, azokat, amik kihúznak a mocsárból, onnan, ahol már tényleg nem bírnál több napot. És tudod mit? A legjobb, hogy már nem is kell tovább bírnod, mert van kiút. Csak ideje átváltani mindent az agyadban. A rosszat kicserélni valami olyanra, amire valóban vágysz.

e6292c2f2f9ced9972c34_b415f6-post.jpg

Összegyűjtöttem pár TIPP-et az elmúlt napok tanulságai alapján - hátha segít.

TIPP: ami nekem segített, az a beszélgetés. Legyél nyitott, ha úgy érzed, hogy beszélgetned kell valakivel, akkor beszélgess vele, legyen az egy eladó, vagy egy néni a buszon melletted. Sohasem tudhatod, hogy kitől hangzik el az a két mondat, amire épp szükséged van.

TIPP: ne alkudj meg! Ha tudod, hogy mire van szükséged nem adod alább csak azért, mert érkezik valami, amit könnyedén meg lehetne szerezni. Gondolj a célra, arra, hogy mi az, ami téged szolgál, és ha még mindig úgy gondolod, arra van szükséged, ami előtted áll, vedd el, de ha egy percig is kételkedsz benne, hagyd menni. Jön a másik, jön az, ami a tiéd. 

TIPP: attól, hogy valaki pár napja, vagy pár hete van az életedben még lehet, hogy sokkal többet ad, mint az, aki évek óta. SOHA ne állíts fel korlátokat magad körül. Az elmúlt hét alatt volt, hogy valaki, akit csak pár napja ismerek többet törődött velem, mint az, aki évek óta a barátom. Az idő megfoghatatlan. Ne skatulyázz, ne címkézz, csak fogadd el azt, ami jön és élvezd - mindenféle kérdés nélkül.

TIPP: Szerezz pár felejthetetlen pillanatot másoknak. Ez a legjobb. A karma működik. Aki ad, az kap. Ha a padlón vagy, segíts másoknak. ARANYSZABÁLY.

TIPP: rakd össze az életed. Merj célokat kitűzni, alakíts ki egy kuckót otthon, és pakold tele csupa olyan dologgal, ami összefügg a céloddal. Ha pl. utaznál, keress elő egy régi repjegyet (nekem mindig vannak félretéve), vagy kérj meg valakit, aki épp repülni fog, hogy ne dobja ki, hibajavítózd ki, és írd át a dátumot és a helyet rajta. Én pl. most New York térképét tettem ki, a repjegyemet, pár dollárt, és a konkrét célomat. 

TIPP: Ma végre kialakítottam egy olyan pár négyzetmétert itthon, ami inspirál. Hogy eddig miért nem tettem meg? Gondoltam minek, úgyis novemberben megyek el innen. Csak valamit elfelejtettem. Attól még mindent meg kell tennem azért, hogy az adott helyen jól érezzem magam, főleg, ha ez úgy kb. 5 percembe kerül. Ne félj boldog lenni valahol, ne utasítsd el ezt az opciót, hiszen minden ott van körülötted ahhoz, hogy megteremtsd azt a közeget, amire szükséged van, ami téged szolgál - furcsa mód én is megtaláltam mindent a lakásban, ami teljessé tette ezt a kis sarkot. Ha pedig van egy hely, ahol otthon érzed magad, teljesen mindegy, hogy hol vagy.