"Hogyan lesz sok követőm Nóri?" - ha lenne egy GYIK oldalam, tuti biztos, hogy ez lenne az egyik első kérdés, amit betennék oda, ugyanis szinte mindenki azonnal a számokat akarja. Nos, lehet, hogy számukra rossz hír, de el kell árulnom valamit: egy olyan világban, ahol sokan követőket vásárolnak, és kihagyják az első lépcsőt, nem a méret a lényeg, hanem a közösségépítés. 

joey-thompson-63366.jpg

1. Az okos márkák közösséget akarnak

Továbbra sem dolgozom olyan énmárkákkal, akik csak a számokra mennek, vagy arra, hogy minél nagyobb szponzor dealeket szerezzenek. Számomra az nem kihívás. Tudom, hogy hogyan lehet megcsinálni, de nincs benne érték, ráadásul a hosszú távú együttműködésekben hiszek, mindenkit erre is ösztönzök - azt pedig felfújt lufikkal nem lehet fenntartani. Egyre több márka keres meg, és panaszkodik arról, hogy egyre nehezebb olyan bloggereket találni, akik mögött ténylegesen ott a sztori és az üzenet, akik közösséget építenek, és nemcsak a szép képeket osztják meg az életükről. Egyetértek. 

Az intelligens márkák nem a számokra mennek, hanem megértik, hogy az együttműködések nem rövid távon fognak megtérülni, hanem hosszú távon,

de csak abban az esetben, ha:

A.) az influencer kezébe adják a döntést arról, hogy hogyan rakja össze a kampányát, és hogyan kommunikáljon a saját közönsége felé (sajnos a legtöbb véleményvezér csak a számokra hajt, nem ismeri a közönségét, és szakmai tudás hiányában halvány lila gőze sincs arról, hogy miképp rakjon össze egy kampányt)

B.) a megfelelő véleményvezért választják, azt, akinek lehet, hogy 10 000 követője van, ám azok aktívak. Szerencsére leáldozóban azoknak a csillaga, akik 1-2 éve megvették a nagy bázist, kihagyták a közösség építésének lépcsőjét, ugyanis a kampány végén semmit sem tudnak felmutatni. Igen, tudom, instagramon ott a nagy szám, a sok lájk a posztokon, de ha egy picit jobban beleásná magát az adott márka a statisztikákba, és mondjuk megkérné az influencert, hogy ugyanmár, mutassa meg, hogy a részletes statisztika alapján honnan követik és kik, akkor lehet, hogy hatalmasat koppannának.

Egy kampány csak akkor lehet sikeres, ha a megfelelő véleményvezérrel dolgozol, és az, hogy látod, hogy sok követője van, sokan kommentelnek (valószínű, hogy generált kommentek), semmit sem jelent. Kérd meg, hogy mutassa meg élőben a számokat: 

- mennyi embert ért el egy kép? 
- mennyien látták az insta sztorikat?
- százalékos arányban mennyi nő és mennyi férfi követi őt? 
- hol élnek a követői? (ország és város szerinti szűrés is lehetséges)
- mikor aktívak? (órákra lebontva meg lehet mondani)

2. Pár száz ember elérése = Bevétel. Hogyan?

A Huffington Poston megjelent cikkeim olvasóiról annyit lehet tudni, hogy vagy véleményvezérek, vagy véleményvezérekkel dolgozók, a többségük Los Angelesből vagy Londonból olvas. Őket is szeretném elérni. Bár a felület adott, és bármikor posztolhatok, ma már csak akkor teszek ki egy tartalmat, ha arról úgy érzem, erős, és egy olyan témával foglalkozik, amiről senki sem beszél - vagy legalábbis kevés tartalom található róla. 

Egy ilyen bejegyzés a héten megjelent cikk arról, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy-egy népszerű véleményvezérnek a mindennapokban. Mivel erről a témáról csak olyanok tudnak hitelesen élni, aki maga is véleményvezér, és mivel ők általában nem szeretnek a cikkben megfogalmazott dolgokról beszélni, ezért tudtam, erre fel fogják kapni az emberek a fejüket. Igazam lett. 

A következő példa segít megértettetni azt, hogy miért nem a számok számítanak. 

Nos, az én célom az a Linkedin-nel, hogy eljussak a szakma összes népszerű képviselőjéhez, ugyanis a célom az, hogy velük is dolgozzam, elhívjanak workshopot/előadásokat tartani, olvassák a posztjaimat, felkérjenek, hogy írjak nekik cikkeket, és tudják, hogy ki vagyok, stb. Nos, egy éve posztolom ezen a felületen a bejegyzéseimet, és mára már több, mint 1000-en követnek. Hozzáteszem, semmit sem csinálok profin ezen a felületen, ugyanis szeretném megmutatni, hogy akkor, ha egyszerűen csak posztolsz anélkül, hogy túlgondolnád, mit lehet elérni.

A statisztika részletessége segít mélyebben átlátni, hogy mit ér el egy-egy cikk, és hogy mik azok a témák, amikkel van értelme foglalkozni.

Az új poszt kapcsán érdekesség:
- 250 szakmabeli kattintott a cikkre egy este alatt,
- ebből több, mint 20-an lájkolták a posztot (ettől sokkal kevesebb lájk szokott itt érkezni),
- ha megnézem a profiljaikat, 80%-uk valamilyen módon kötődik az influencerek világához (ügynökséget vezet, vezető beosztásban van, influencer kampányokat futtat, stb.)
- a legtöbben LA-ből és Londonból olvasnak.
Ami bejött, az a következő: mindenkit, akit valaha interjúztattam felvettem az ismerőseim közé. Ők rendszeresen figyelnek, ugyanis tudják, hogy mindig érdekes tartalmat teszek ki. Pl. van egy srác, Philip, aki szinte mindenkit ismer a szakmában, és ha ő lájkol egy posztot (pl. az én írásaimat), az összes ismerőse elolvassa. 
A poszt megjelenése után 2 influencerekkel dolgozó cég is megkeresett, ugyanis szeretnének velem együttműködni. Tavasszal a SF Tech Fashion Week-re is úgy hívtak meg, hogy vegyek részt egy panelbeszélgetésben, hogy még egy honlapom sem volt.. Hozzáteszem, az angol nyelvű honlapom, ami összefoglalja, hogy ki vagyok és mivel foglalkozom még mindig nem éles, valamikor a hét második felében fogom megosztani a nagyvilággal. Mégis működik.  A cikkeim miatt kerestek meg a luxusturizmusnak szóló Le Miami konferenciája kapcsán, akik a rendezvényen megjelent magazinba kértek tőlem egy cikket influencer témában (természetesen fizettek is érte). A Le Miami a legnevesebb rendezvény ezen a területen, rengeteg olyan 5 csillagos szálloda van, aki meg sem tudja fizetni, hogy bekerüljön.
kepernyofoto_2017-06-07_7_53_15.png

 

3. Tedd félre az egót

Ideje túltenned magad azon a tévhiten, hogy az számít, hogy mennyien követnek, vagy mennyien olvasnak. Nem az számít, hanem az, hogy KIK olvasnak, és ők mennyire köteleződnek el a tartalmad iránt. Éveken át több tízezren olvasták a bejegyzéseimet a blogon, havonta legalább 200 000-en látogattak el az oldalamra. Most nincs ennyi látogatóm, de őszintén szólva nem is érdekel, ugyanis mivel nem dolgozom szponzorokkal, ezért nincs szükségem arra, hogy számokat mutassak. A közösségemmel foglalkozom, információt adok át, és lehet, hogy egy posztot 5000-en olvastak, viszont az két hónapra megtöltötte a naptáramat konzultációkkal.

Határozd meg, hogy miben méred a sikert. A nemzetközi piacon én pl. abban, hogy a szakma krémje olvas, vagy hogy Jake és Shawn az elsők között olvassák a posztjaimat. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos dolgokkal kapcsolatban kíváncsiak a véleményemre. Az érdekel, hogy olyan véleményvezérek találnak meg, hogy írjak róluk is, vagy dolgozzuk velük is a nemzetközi piacról, amiről álmodni sem mertem volna. Az érdekel, hogy nemzetközi menedzserek írnak, hogy ki kellene menni hozzájuk, és dolgozni a tehetségeikkel, ugyanis senkit sem találtak, aki fel tudná őket építeni, és látják, hogy sikeres vagyok benne.

Végül pedig már csak egy kérdést kell feltenned magadnak: Te miben méred a sikert?