"Hogy mi??? Összetörjék, és még hagyjam is?" - kérdezhetnéd felháborodva és teljesen jogosan. Igen, komolyan gondolom. Ugyanis van itt valami, amiről néha elfeledkezel.. Eddig még bármikor összetörték a szívedet, rengeteget profitáltál belőle: rájöttél, hogy tudsz szeretni, hogy tudnak szeretni, láthattad, hogy hol kell még fejlődnöd, miben kell változnod, rengeteg olyan élményt szerezhettél, amit egyedül soha, tanultál a másikról, közelebb kerültél ahhoz a valamihez, amire vágysz, és a legfontosabb: bátrabb voltál, mint az a sok millió ember, akik inkább zárt szívek mögött, esetleg biztonsági játékosként élik le az életüket.

Ma összegyűjtöttem pár dolgot, ami talán egy picit bátrabbá tesz, és arra motivál, hogy kezdj el végre élni. 

kepernyofoto_2016-08-24_14_18_54.png

1. Ne tervezz!

Mivel nekem nem jutott esküvői génből, így elképzelésem sincs, hogy milyen az, amikor az első találkozásnál már a fehér ruhádban látod magad mellette. Nekem ez idegen. Mindenesetre az nem, amikor a múltban már az első találkozások alkalmával mindent megtettem azért, hogy bebizonyítsam, nekem aztán tényleg jobb egyedül, és úgysem működne a másikkal. Aztán egy idő után elegem lett abból, hogy az életem kiszámítható, ingerszegény és biztonságos, ugyanis nem akarok úgy élni, hogy az érzéseimet kontroll alatt tartom. Onnantól valami megváltozott. Már nem akartam tudni, hogy a másik az életem része lesz-e holnap, vagy bebizonyítani, hogy ő is olyan, mint a többi, ugyanis nem érdekelt, hogy milyen a többi. Különleges barátok vesznek körbe, miért lenne ez másképp párkapcsolat terén? Na ugye. Ha ez a Te életedben még mindig másképp van, ideje változtatni.

Fontos: amikor azt mondod, hogy "mindig ilyen férfiakkal találkozom", akkor érdemes lenne megnézni, hogy ez miért van. A 'vonzás törvényét' tessék szépen elfelejteni. A nyakamat merném tenni rá, hogy már az első találkozás alkalmával látod, hogy neked aztán semmi közöd ehhez a valakihez, de valamiért mégis találkozgatsz vele - gondolod, hogy majd megváltoztatod, ugye? Nos, válaszolj őszintén a következő kérdésre: te szeretnél olyan valakivel lenni, akinek folyton az jár a fejében, hogy majd megváltoztat? Nem hiszem. Tanulj meg feltétel nélkül szeretni, és ezt te is ezt fogod visszakapni. Ne húzd az idődet olyannal, akivel tudod, hogy úgysincs jövőd.. Csak azért, hogy végre ne legyél egyedül, még véletlenül se tedd - vagy ha mégis megteszed, ne panaszkodj arról, hogy mindig ugyanazzal a helyzettel nézel szemben.. 

2. Vállald fel az érzéseidet! 

Tudom, hogy te is találkozol olyanokkal, akik annyira védik magukat, hogy egy bizonyos vonaltól közelebb senkit nem engednek. Eljátszhatod ezt egy ideig, de senkinek sem kívánom azt, hogy ennyire bezárkózzon. Nyilván, lesz, amikor majd valaki annyira eltökélt lesz, hogy bármit mondasz, akkor sem tesz le rólad, de miért is kell bonyolítani a helyzetedet? Engedd, hogy szeressenek. Tudom, ez a generáció nem erről szól, hanem arról, hogy mindent megkaphatsz, amit csak szeretnél, de lehet, hogy érdemes lenne csak arra fókuszálni, amire valóban szükséged van..

Egyébként pedig van itt valami, amit elfelejtesz: sokkal több fájdalmat okozol magadnak azzal, ha bezárt ajtók mögött, kontroll alatt éled az életed, mintha megkockáztatnád, hogy valaki összetöri a szívedet. Kínozd csak magad, egyre keményebb lesz.

3. Dönts bátran!

Ha körbenézek, mindenki, akinek valaha összetörték a szívét, a szakítás után hatalmas változásokon ment keresztül. Sokan rettegnek attól, hogy egyedül legyenek, mert túl kényelmes a másik mellett, miközben már rég nem a saját életüket élik. Megfelelnek a másiknak, azt teszik, amit elvárnak tőlük - és nem boldogok. Miért is lennél valaki olyan mellett, aki nem támogat, nem hisz benned, nem tisztel, esetleg meg szeretne változtatni?? A  kérdés mindig az, hogy képes vagy-e nemet mondani arra, ami nem tesz boldoggá? Én megtettem, rá pár hónapra megírtam az Összekötvét, ami átírta az életemet.

4. Értékeld magad!

Bármilyen nehéz is néha változtatni, és nemet mondani valakinek, mert tegyük fel már nem vagy boldog mellette, imádni fogod az érzést, ami az őszinteséggel jár, ugyanis tettél magadért valamit: döntöttél arról, hogy mit vagy hajlandó megélni, és mit nem. Az önértékelés pedig sokak szótárából hiányzik. Soha ne feljetsd el: te döntöd el, hogy mit engedsz meg a másiknak. Nincs olyan, hogy eljátszod az áldozatot, hogy "de így bánik velem", vagy "így beszél velem". Te hagytad neki, hogy megtegye.. Először tanuld meg tisztelni magadat, utána kezdj el ismerkedni - ne akkor, amikor bármit elviselsz, csak hogy legyen valaki melletted..

5. Új élmények, leckék

Minden kapcsolatban tanulsz valamit - lehet valami olyat magadról, amit addig nem is tudtál. Nem beszélve a rengeteg tapasztalatról, élményről, amit a másikkal éltél meg. 

6. Nincs olyan, hogy a 'másik felem'

Vagy ha igen, akkor nagyon sajnálom azt, aki úgy gondolja, hogy a másik felével van és csak úgy tud egész lenni.. Mi lesz vele, ha történik valami a másik felével? Beleugrik a Dunába? Összeomlik? Megszűnik az élete? Nem hiszek abban, hogy van egy másik feled, az függőség.. Ahogy abban sem, hogy létezik a nagy Ő. Abban viszont igen, hogy vagy te egy egész, meg a másik egy egész, és jól érzitek magatokat együtt anélkül, hogy megpróbálnátok megváltoztatni a másikat. Ez működik, és nem az, amikor a másik nélkül levegőt sem tudsz venni..

7. Tanulsz magadról 

Többet, mint gondolnád. Tegyük fel elképzelésed sem volt arról, hogy milyen az, amikor egy férfi férfiként bánik Veled, és a tenyerén hordoz. Azt hitted, hogy a romantika gusztustalan dolog, amitől hánysz, közben meg megtanulod mellette, hogy a romantika arról szól, hogy a másik törődik veled, és odafigyel rád - már ha hagyod neki, hogy megtegye. Vagy mondjuk megmutatja, hogy a legrosszabb tulajdonságaidat is lehet szeretni, és megtapasztalod, hogy milyen a feltétel nélküli szeretet. Az is lehet, hogy rájössz, hogy képes vagy változtatni a szokásaidon csak azért, mert tegyük fel a másik arra motivál, hogy a legjobbat hozd ki magadból.